Shoushitsuten - Vanishing Point -

Enyészpont -Enyészpont-

Féltem szavakba önteni, hátha elrontom, ami köztünk van,
szóval csak hülyéskedtem veled együtt.
Ha akkor kicsit több bátorságom lett volna,
vajon megváltozott volna a sorsom?

Vajon miért
gondoltam ártatlanul,
hogy mindig így maradunk, és semmi sem változik?
Biztosan azért, mert annyira közel álltunk egymáshoz.
De nem számít, milyen messzire megyünk, csak párhuzamos vonalak maradunk.

Úgy hittem, hogy valahol a nagyon távoli jövőben
lesz egy pont, ahol keresztezzük egymást.
Nem tudom, mit tegyek,
amikor olyan tehetetlenül nézel rám.

Az az igazság, hogy sok olyan dolog van ebben a világban,
amit ki kell mondanunk, nem igaz?
Most már én is rájöttem, hogy csak tőled függtem,
az évszakok csak követték egymást,
és most már biztosan késő.

Nem az akarok lenni,
akire csak akkor gondolsz, ha magányos vagy.

Féltem szavakba önteni, hátha elrontom, ami köztünk van,
szóval csak hülyéskedtem veled együtt.
Ha akkor meg tudtalak volna ölelni,
vajon megváltozott volna a sorsom?
Megváltoztathattam volna a sorsom?

<<vissza