Lady Panther

Párduchölgy

Folyton azt mondom neked, hogy nem vagyok kisgyerek.
De, de még mindig, mindig, mindig, mindig nem lehetek felnőtt.
Folyton azt mondom neked, hogy nem vagyok jókislány.
Akkor haraplak meg, amikor a legkevésbé számítasz rá. (Grrr!)

Légy óvatos, mégha így is nézek ki, belül egy párduchölgy vagyok.
A hófehér tépőfogaim és a karmaim mindig fényesek. (Grrr!)

Ne késztess arra, hogy hangot adjak ki, halkan közel kerülök hozzád, pont, ahogy akarom.
(Grrr! Grrr!)
Mielőtt észreveszed, már a karmaim között vagy.
Hé, az augusztusi Nap is perzsel
A tokiói szavanna közepén vagyok olyan vakmerő, hogy üvöltsek!

Folyton azt mondom neked, hogy nem vagyok kiscica.
De, de néha hozzád dörgölőzöm és dorombolok.
Mégha mérges is leszel, nem vagyok őszinte.
Egy kicsit sem érdekel. (Grrr!)

A szeszélyességem is része a csáberőmnek, nem? Egy tudatos párduchölgy vagyok.
A puha karjaim és lábaim olyan részeim, amiket valahogy szeretek magamon. (Grrr!)

Nyugodt arcot vágok, de igazából pánikba vagyok esve; A szívem zakatol (Grrr! Grrr!)
a hirtelen ellentámadástól.
Hé, az augusztusi Nap is forr
A tokiói szavanna közepén, a nyárközepi csata csak most kezdődik!

Ne késztess arra, hogy hangot adjak ki, halkan közel kerülök hozzád, pont, ahogy akarom.
(Grrr! Grrr!)
Mielőtt észreveszed, már a karmaim között vagy.
Hé, az augusztusi Nap is perzsel
A tokiói szavanna közepén vagyok olyan vakmerő, hogy üvöltsek!

<<vissza