Jó estét
Itt Suzuki Airi

Nagyon köszönöm
a tegnapi kommenteket

Elolvastam mindenki őszinte érzéseit
egytől egyig ...
Nagyon,
nagyon köszönöm

Még miután feltöltöttem a blogbejegyzést
is sokat gondolkodtam rajta.
Ezért vagy azért, de még az iskolában is
eszembe jutottak ezek a dolgok...

Őszintén, arra gondolva, amit tegnap írtam,
és a saját fejlődésemre

Még ha fejben meg is értem......

Van egy részem,
ami nem igazán tud előrelépni

És vannak dolgok,
amiket nem tudok szavakkal kifejezni.

Dolgok, amiket senki sem mondott
és mégis a legjobban megértem őket.

Habár valamiért
nem csinálom már őket,
de mérges leszek magamra miattuk,
és frusztrált, és elsírom magam.

De a végén
nem tudom, mitévő legyek

Mi az a dal, ami a lelkemen keresztül visszhangzik?

Erről kezdtem gondolkodni,
habár vannak emberek,
akik támogatnak
de a bátorságom folyamatosan csökken,
és habár vannak,
akik mindig szurkolnak nekem,
néha vannak olyan pillanataim,
amikor arra gondolok, hogy nem is akarok többet énekelni

És elkeseredek,
hogy milyen nagy
a magamba vetett büszkeségem...

Tegnap azt írtam,
hogy vannak barátaim,
akiknek szebb hangjuk van, mint nekem.
Habár nem arról van szó, hogy össze akarnám magam hasonlítani másokkal,
számomra a legjobb barátom hangja visszhangzik a szívemben.

K-chanról van szó,
akiről gyakran írok a blogomban.

Ma az iskolában
kicsit küszködtem az énekléssel.
Mivel Airi felnéz K-ra,
arra gonoltam, hogy rendben lesz, ha beszélgetek vele,
és megnyitottam a szívemet erről a dologról.

Haár meglepődött,
azt mondta, rendben van,
bármiről beszélgethetek vele.

Habár ma nem volt idő,
mert ő is dolgozik,
amikor lesz rá időnk,
szeretnék komolyan beszélgetni.

Kitartóak a gondolataim
Habár sok emberől
kapok tanácsot,
végül mégis én vagyok, aki énekelni fog,
Én vagyok az, akinek döntenie kell.

Habár
a másoktól hallott véleményeket
fontos, hogy számításba vegyem
a sajátjaim mellett.

Hálás vagyok,
hogy a közelemben vannak olyan emberek, akikre felnézhetek
és arra gondolok, hogy szeretném, ha fontosak lennének nekem.

Habár majd eldől,
hogy szeretem-e az énekhangomat,
vagy visszhangzik-e vagy nem,

ha csak egy ember is van,
aki úgy érzi, hogy szereti a hangomat,
nem akarom abbahagyni az éneklést.

Például,
ha el is tűnnék
vagy
ha azt mondanák nekem:
"Tényleg neked való az éneklés?"
nem akarom abbahagyni az éneklést,
nem tudom abbahagyni az éneklést.
Így érzek.

Gyakran van olyan,
hogy megharagszom magamra.
Például,
mi van, ha többet tehettem volna?

Szóval habár már későn ütközök bele,
mindenképpen be akarom váltani a szavamat,
és megbizonyosodni arról, ki is vagyok!

Nem bírom abbahagyni a beszédet
Habár hoszsú lett,
köszönöm, hogy elolvastátok ...

Nem sírhatok csak folyton!
Ma valahol
valaki keményen dolgozik!
Nem fogok veszíteni az ellen az ember ellen!

Holnap is dolgozzunk keményen!

A képek
① Zane-san,
aki eljött megnézni
a Gekiharo próbánkat~
Köszönöm a fánkokat
Ah! holonap
a szóló DVD-m, a Natsu Karada"
megjelenik Blu-ray verzióban is
Nézzétek meg, rendben?

Továbbá, habár már késő... tegnaptól kezdve
a Sekai Ichi HAPPY na Onnanokót
játsszák
Shibuyában és Shinjukuban
Ráadásul a vonatokon
vetítik majd a PV-t Uhyo
Mivel 12-éig lesz csak
Mindenki, kérlek
menjetek, és próbáljátok megtalálni~
Én is szeretném látni

Nos
Jó éjszakát (σω-)。о゜